2011. május 16.

Közelednek a szülinapok

 
 

2011. március 29.

Játszótéren

2011. március

Magyarországon jártunk

Március elején jó szokásomhoz híven a két gyerekkel indultam neki a repülöútnak Magyarország felé. Kivételesen 2 órával később indult a repcsi, mint amit megszoktunk, reggel 9-kor. Ettől függetlenül korán keltünk, az óra 5-kor csörgött. Gondoltam, kell vagy másfél óra, mire mindenki elkészül. Éppen csak hogy lezuhanyoztam, negyed 6-kor már Ati is üvöltött és nem láttam értelmét, hogy megint lefektessem eg fél órára. Nagyon rossz passzban volt, mert nem akart ö még felkelni, csak felriadt. Ezért a reggelt végigüvöltötte, én meg sehova se jutttam, mert az ölemben fogva elég nehéz bármit is csinálni, föleg öltözködni.

Mindenesetre negyed órás késéssel elindultunk, az autópályán nem volt nagy forgalom, így idöben odaértünk Frankfurtban a repcsitérre. A párom most elöször csak kidobott minket, nem parkolt le, hogy a péntek reggeli dugó elött elérjen a munkahelyére. Volt egy nagy és egy kis böröndünk, amit direkt azért vettünk négy kerékkel, hogy ne kelljen dönteni és vészhelyzetben a gyerekek is el tudják tolni. Most épp vészhelyzet volt, mert ugye ott volt még a babakocsi is Atival, nekem meg nincsen három kezem. Kértem is Larát, hogy légyszi tolja már a kisböröndöt maga elött. A válasza egyszerü és határozott NEM volt. Grrrr.. Végül megegyeztünk, hogy ö tolja a babakocsit Atival, én meg a két böröndöt. Biztos jól festettünk egy a babakocsi mögül alig kilátszó gyerekkel, aki nevetgélve száguld jobbra-balra a tesójával, az anyjuk meg két böröndöt tolva liheg utánuk.

Az út jól indult - még fel sem szálltunk, találtunk a kapu mellett egy kis benti játszóteret, ahol negyed órát eljátszhattak a gyerekek. Elötte számtalan mozgószalagon mehetett végig Lara, amit szintén élvezett! Amikor az egyik után kicsit próbáltam magam összeszedni, odasietett hozzám a melletem lévö kaputól a személyzet egyik tagja, hogy én is Amsterdamba repülök-e. Mondom nem, csak épp ott álltam meg fogást váltani (talán túl sokáig szöszmötölem?). Mentünk tovább. A mi gépünkre kb. fél ´rás késéssel szállhattunk fel, addigra Atit is ki kellett szabadítanom a babakocsiból, így fel-le szaladgáltam utána. Szegényke fáradt volt, becipeltem a gépre (a babakocsit már kint elvették). A másfél órás út felében sikerült lefoglalnom, a másik felében vergödött és sírt. Kicsit felhoztunk a késésböl, majd nagyapa felvett minket és autóval mentünk tovább. Itt azonnal elaludt és amíg a nagynénémnél ebédeltünk, majd 2 órát aludt a kocsiban.

Pesten felvettük a könyvem második kiadását, juhéjj! Majd elindultunk haza egy kis rokonlátogatás után. Azóta telnek múlnak a napok, elöbb szeles, majd szép és napos, így már fényképezni is volt lehetöségem. Ati megint rohamosan fejlödik, a magyar levegö jót tesz neki! Most pl. megtanulta, hogy kell kinyitni az ajtókat, valamint kapaszkodva fellépkedni a lépcsön. Lassan visszatér a délutáni alvásigénye is - ezzel ugyan még nem minden megy simán. Lara sokat beszélget, ami a magyar tudásához elengedhetetlen. Szívesen elöadja a német dalokat és verseket is, vagy a magyarokat, amit hall a CD-n és amiket énekelünk otthon. Mama megkérdezte töle, tudja-e, mit énekel, mondja lassan. Furcsa szavakat mondott, amit hallott, azt adta vissza, nem az igazi szavakat. Éneklés közben minden jól hangzik, de ha mondja, akkor már halljuk, hogy hallás után énekel.

Lara nagyon segítökész. A minap szedték ki Mamával a tiszta ruhákat a mosógépböl. Lara kezébe akadt egy nadrág. Csodálkozva nézegette, majd megkérdezte Mamát:
Lara: Kié ez a hatalmas nadrág?
Mama odanézve: Az enyém.. a pizsamaalsóm..
Lara: Ez nagyon nagyon hatalmas!!
Mama: Nekem nagyobb is kell, mint neked, én nagyobb vagyok.

Egy másik alkalommal arról beszélgettek, melyik tányérban van több ennivaló:
Lara: Melyikben van a legsok?


Lara mostanában lelkesen tanul írni. Mindig kérdezi, hgy ezt meg azt hogy kell leírni. Felírom neki a lapra, ö pedig lemásolja. Például legutóbb "hosszú kígyót" és "apa kígyót" rajzolt és írt.

Atika szívesen lépeget hátrafelé.
Villával eszi a sültkrumplit és a virslit - szépen két kézzel megfogja a villát, beleszúrja a kajába, komótosan megfordítja a villát, nagyra nyitja a száját és óvatosan beteszi a villát. Nagyon ügyes és élvezi!
Megtanult kapaszkodva felfelé lépcsöt mászni, cuppanós puszit adni (csak) nekem, kismotorozni. Sok szót is tanult, mint egyél, enni, inni, tejcsi, kész, rika (parika). Sokmindent ismétel is. Mutatja és mondja, hogy hova akar ülni.